Olajat kerestek, termálvizet találtak
Közismert tény, hogy Magyarország igen gazdag termálvízkinccsel rendelkezik: az ország területének csaknem kétharmada alatt megtalálható termálvízforrás nagy része az Alföld alatt húzódik. További szerencsés körülményt jelent, hogy a termálvízrétegek hazánkban lényegesen könnyebben – kisebb mélységbe lefúrva – érhetők el, és a felszínre törő termálvíz átlagos hőmérséklete is magasabb, mint más országok területén. E nagyszerű adottságban rejlő lehetőségeket sokan felismerték és a vízbázisok kihasználására számos termálfürdő épült szerte az országban, így Kiskunmajsán is. Fürdőnk létrejöttéhez azonban rögös út vezetett.
Az 1960-as években még nem a termálvízkincs feltárásának vágya hozta a Dél-Alföldre a kutatókat, hanem a szénhidrogéneké, aminek kutatása akkoriban stratégiai fontosságú területnek számított az országban. Kiskunmajsán több fúrás is sikertelenül végződött ebből a szempontból, hiszen kőolajat nem találtak a területen. A fúrási műveletek melléktermékeként azonban termálvíz tört a felszínre, aminek jelentőségéről akkor még fogalma sem volt a településnek. A termálvízkutak hosszú évekig lefedve várták, hogy egyszer valaki meglássa bennük azt az értéket, amelyre alapozva Kiskunmajsa egyszer több lehet, mint egy egyszerű kisváros a Dél-Alföld szívében.
Fürdőt álmodni a puszta közepére
A majsai lakosság már a termálvíz feltárása előtt is vágyott egy fürdőre. A tervek azonban, eltekintve néhány gyengébb próbálkozástól, jobbára csak tervek maradtak, egészen az 1980-as évek elejéig.
A Kiskunmajsán működő, a jonathán almáról elnevezett Jonathán Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (TSZ) akkori elnöke, Dr. Vedres Ferenc gondolt egy merészet és elhatározta, hogy megvalósítja a majsaiak régi álmát: megépíti a vágyott fürdőt Kiskunmajsa határában, a puszta közepén. A TSZ tulajdonában lévő termálkutak ilyen irányú hasznosítása nagyon jó megoldásnak tűnt, így hamarosan el is kezdődtek a munkálatok.
A fürdőépítés első szakaszában a fogadóépület, amelyben a pénztárak és az öltözők találhatók, a termálvizes medencéket magában foglaló, ma már fedett csarnok medencéi, valamint a jelenleg is a szabad ég alatt működő kör alakú termálmedence és a közelében lévő gyermekmedence készültek el. A fürdő hivatalos megnyitójára 1984. augusztus 20-án került sor.
A fürdőépítéssel közel egy időben kezdődött a motel és kemping kialakítása is, a majdani turistaforgalomra gondolva, s a fürdővel szemközti területen is ez idő tájt került kialakításra az üdülőfalu, amely ma már több mint 400, többnyire magánkézben lévő házat foglal magában.
Jonathánból Jonathermál
1984-es megnyitását követően a fürdő egyre népszerűbb lett. A helyi lakosság és a környékbeliek egyik kedvelt nyári programjává vált a „majsai strand”-on való fürdőzés. Eközben, a kempingezési lehetőséget kihasználva, a külföldi, főként keletnémet turisták száma is szépen gyarapodott, és Kiskunmajsa egy kellemes dél-alföldi pihenőhellyé fejlődött az évek során.
A fürdő fejlesztése, leszámítva a termálvizes csarnok befedését, a nyitását követően bő másfél évtizedig váratott magára. A rendszerváltozást követően a TSZ felszámolásra került, a fürdő pedig, a kialakult turisztikai hagyományok folytatására, önálló gazdálkodó egységként kezdett működni. A fürdőt üzemeltető cég nevében meg szerették volna őrizni a korábbi TSZ, azaz a fürdő létrehozójának nevét, így a Jonathán és a thermál(fürdő) szavak összevonásával megalkották a Jonathermál nevet, amelyet mind a mai napig visel a ma már részvénytársasági formában működő vállalkozás.
„Van egy hely a Nap alatt”
A Jonathermál név kialakításával együtt a fürdő logója is elkészült, amely a cégnév két tagjának kezdőbetűjét (JT) formázza. A „j” betű tetején a pont narancssárga színt kapott, hiszen a szintén ekkor kidolgozott mottóra utalva a Dél-Alföld fölött ragyogó napot formázza. A logó alsó részén kék hullámok formájában természetesen megjelenik a víz is, amit tovább erősít a betűk kék színe. A teljes logót együtt nézve a kompozíciónak olyan hatása van, mintha egy világoskék fürdőruhába öltözött ember éppen lecsúszna egy sötétkék csúszdán. Ekkor ugyan még nem volt csúszdás medencéje a fürdőnek, de az elképzelések már világos formát öltöttek. A cél nem lehetett más, mint a fürdő továbbfejlesztése az új igények figyelembevételével.
Gyógyfürdőből háromgenerációs családi fürdő
A kék csúszda víziója 2001-ben öltött testet, amikor is hosszú előkészítő munka és hónapokig tartó építkezést követően a Jonathermál fejlesztési tevékenysége meghozta első gyümölcsét, és elkészült az élményfürdő. A különféle élményelemekkel felszerelt medencének már egy ún. dombcsúszdája is van.
A fürdő bővülése, korszerűsödése a következő években is folytatódott. 2004 nyarán a vendégek birtokba vehették a csúszdaparkot és a hozzá szervesen kapcsolódó gyermek víziparadicsomot. 2005-ben pedig az aquapark kiegészült egy hullámmedencével, amely a tenger hullámzásának érzetét idézi a benne megmártózók számára.
2010-ben megtörtént a fürdőcsarnok rekonstrukciója is, melynek révén az épület úgy kapott új köntöst, hogy közben megőrizte az eredeti csarnok vonásait. A végeredmény egy harmonikus, kellemes légkörű csarnok, ahol könnyű ellazulni, kikapcsolódni.
A fürdő létesítményei mellett annak szolgáltatásai is bővültek az eltelt évek során. Gyarapodott az igénybe vehető gyógyszolgáltatások köre és megjelentek a kínálatban a wellness szolgáltatások.
Mindeközben a motel, kemping is fejlődött. A hagyományos motelszobák mellett megjelentek a komfortos és komfort nélküli faházak, apartmanok, üdülőházak kerültek a szálláskínálatba. Rendezvényterem épült, kibővült és átalakult a recepció épülete, hangulatos terasszal gazdagodott az épületegyüttes. Gyarapodott a kiszolgáló épületek száma is.
Mindezek a változások a fontos lépcsőfokai annak, hogy a Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő ma már háromgenerációs családi fürdőként működik, hiszen valamennyi korosztály megtalálja a maga számára legmegfelelőbb kikapcsolódási, szórakozási lehetőségeket a szolgáltatások között.
A fürdő családbarát jellegét azzal is erősíti, hogy a fürdőben valamennyi üzemben lévő medencét egy belépővel használhatnak a vendégek. Nem kell külön fizetni a csúszdák, a sókamra, a finn szauna és a jakuzzi használatáért sem.
A fürdőzésen túl – avagy a cég társadalmi felelősségvállalása (CSR)
A Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő nemcsak alapszolgáltatásainak fejlesztésére koncentrál, hanem ugyanolyan fontosnak tartja, hogy mindehhez megfelelő környezetet is biztosítson. A környezetvédelem fontos részét képezi működésének, és nemcsak a kötelező előírások betartására szorítkozik. A fürdő és a motel épületeit termálvízzel fűtik, így hasznosítva a földből 72 fokosan feltörő víz hőenergiájának jelentős részét, mielőtt a víz a medencékbe kerülne.
A Jonathermál egyike az első szervezeteknek, akik szelektív hulladékgyűjtésre buzdítják vendégeiket – ehhez a szükséges feltételeket is biztosítja –, mozgalmat indított a helyi általános iskolával, amelynek keretében a diákok a tanév alatt összegyűjtik a település elhasznált szárazelem-hulladékát, ezzel megakadályozva, hogy veszélyes anyagok kerüljenek a talajba.
A fürdőnek saját kertészete van, amely a hatalmas gyepes terület gondozása mellett többek között maga termeszti a fürdő és motel területén elültetett virágokat. A Jonathermál elkötelezett természetvédőként minden évben madárodúk tucatjait helyezi ki a fürdő környéki fákra, hogy fészkelőhelyet biztosítson a táj jellegzetes madarai számára, továbbá támogatja a Kiskunságban őshonos, s ma már csak itt fellelhető tartós szekfű megóvását.
